Valamikor a 80-as években voltam kislány. Többször kaptam ruhákat idősebb unokatesóktól és mindig nagyszerű érzéssel töltött el. Olyan volt, mintha megérkezett volna a legújabb divat és a ruhákon egyáltalán nem látszott, hogy már valaki viselte őket. Imádtam, hogy színesek és hirtelen kaptam jó sokat, lehetett dúskálni a választékban. Akkoriban is teljesen természetes volt, hogy a nagyobb testvér ruháit öröklik a kisebbek, ezért vigyázni kell rá. Akadt egy kis rövidujjú, fehér pöttyös blúz húzott vállú, gumis derékkal. Minden pöttyöt más színűre terveztek az anyagon. Abban úgy tudtam bevonulni az óvodába, mint az anyakirálynő a legújabb kalap – kosztűm szettjében. Szóval jártunk használt ruhákban a 80-as években is. Menő volt, pláne, ha egy-két rokon kijárt „Jugóba” török farmerért vagy olasz dzsekikért.
Amikor elkezdtünk az alapítványi formában működni és lett egy bázisunk, áramlottak hozzánk a ruhák (is). Rengeteg szép és kifogástalan darab jött, de mi azóta is minden zsákot szétválogatunk, egyesével átvizsgálunk. Miért? Mert bevallom őszintén Mi sem szeretnénk foltos, divatja múlt, lyukas, koszos, sérült dolgokat kapni azért, mert esetleg Nekünk még ilyenre sem telik. Akkor inkább marad az a kevés, ami van, de azt büszkén viseljük. Sajnos hármunk közül egyikünk sem varr (de azonkívül oly sok minden mást viszont teszünk), nem is tervezzük. Nincs rá kapacitásunk sem, hogy a heti többszöri zsákválogatás során megvarrjuk, ami elszakadt, kimossuk, ami koszos, megragasszuk, ami eltörött vagy felújítsuk, ami divatja múlt.
Akkor mit is tudunk fogadni? Tedd a szívedre a kezed és gondold át, hogy ennek a darabnak Te magad még örülnél-e? Ha a válasz IGEN, csak már kifogytad, kihiztad, vettél belőle újabbat, áll még számos másik a szekrényben, nem használtad hosszú ideje, a gyerek nőtte ki vagy már nem játszik vele akkor szeretettel várjuk!
Kérjük, hogy ellenőrizd megvan-e minden darabja a kirakósnak vagy az autópályának. Hidd el hiányzó elemek nélkül azok a srácok sem élvezik, akiknek erre nem telik. Nem fogsz vele örömet szerezni másnak. Igen, akkor sem fogsz, ha nekik ilyen sincs… Amikor elemes játéktól szeretnél megválni kérlek ellenőrizd, hogy van-e benne működőképes elem, nem folyt-e bele a savó. Ha már nem működik, kérlek ne hozd el. Ahogyan Te sem használod, úgy mi sem adhatjuk oda egyik gyerkőcnek sem, mert nem fogja élvezni, ha nem látja el a funkcióját. Kérjük, hogy az ilyen elektromos játékokat elemmel hozd, azok megvásárlása ne terhelje az egyébként is nehéz sorsú családot vagy az alapítványt. Bár sok mindenre figyelünk, de a támogatóktól befolyt összeget inkább élelmiszerre, működésre költjük. És valljuk be, ha nem látja el az eszköz a funkcióját a beérkezett valójában, akkor nem is nyújt akkora örömet az új kis gazdájának.
Senkit nem szeretnénk megbántani, de hárman ügyködünk azon, hogy ez az alapítvány működjön. Saját ötlettől vezérelve hoztuk létre, saját forrásból, melyhez számítunk mindenfajta támogatásra. Ebben értem az anyagiakat és a gondosan összekészített ruhacsomagot vagy játékokat is. Kirakóztunk már az alapítványi konténerben, hogy biztosan minden darab meglegyen, vagy próbáltunk rájönni melyik rész hiányzik a könyvből és számtalan zsák ruhát válogattunk át, hogy ne legyen koszos vagy lyukas. Sajnos néha előfordult, nem jó érzés. Kukába dobtuk, mert ilyesmit nem tudunk kiadni a kezünkből. Attól szeretnénk mások lenni, hogy olyasmit adunk, ami használható, tiszta és ép. Köszönjük, hogy átválogatva, figyelmesen készíted össze a nekünk szánt csomagot! Neked egy apró odafigyelés lesz, valakinek boldogság. Köszönjük, hogy végig olvastad a soraimat és köszönjük a segítségedet!
